Az EKKE Gyakorlóiskolában az öt éves pedagógiai technikumi osztályok már korán megtapasztalják, milyen gyermekek között dolgozni. Gomány Melinda tanárnő Márton-nap köré épített őszi projekttervét november 12-én több hónapos előkészítő munka után valósították meg a 9.D és 10.D osztályok tanulói, Lászlóné Gordos Tímea, Vincze-Pap Zita, Nyerges Adrienn, Besenyei Éva, és Filler János segítségével. A gimnazisták a látványos néptáncbemutató és előadás után 12 különböző állomáson várták iskolánk alsó tagozatosait változatos ügyességi és logisztikai feladatokkal, majd egy közös lámpás felvonulással zárták a napot. Kerékgyártó Zoé mesél arról, hogyan élte meg szervezőként ezt a napot. Az alábbi videóösszefoglalóban Bajzáth Csenge és Berki Melissza tudósít.
Milyen is volt kitalálni, megszervezni és megvalósítani egy ilyen nagy projektet? Nem volt könnyű, de mi annál jobban élveztük!
Már szeptember óta közösen készültünk mi, a 10.D osztály és a 9.D-sek. Készítettük a kézműves díszeket, gyakoroltuk a darabot és a táncot, és kitaláltuk a mozgásos feladatokat is.
Nagyon sok érdekes, a témához kapcsolódó állomást találtunk ki a gyerekeknek, amikhez a dekorációkat is mi készítettük el. Talán a legnagyobb méretű, így a legtöbb időt igénylő kellék a célbadobáshoz készült kartonból, aminek az elkészítésében mindenki segített egy kicsit. A készülődés alatt nem egyszer volt, hogy bent maradtunk tanításután, és csak a kézműves díszeket, játékokat csináltuk. De az ezzel töltött idő mind megérte, hiszen egy felejthetetlen rendezvényt hoztunk össze, amire mindenki büszke lehet.
A rendezvény napján már 10 órától elkezdtük a dekorálást, a nagy libák és a feliratok felrakását, na meg persze a beöltözést. A kilencedikesek kezdték a sort, ők a 3. és a 4. osztályosoknak adták elő a darabot, és nekik szervezték az ügyességi feladatokat is. Mi utánuk következtünk, de attól, hogy láttuk a kilencedikeseket, mi is nagyon izgultunk: az elsősöket és második osztályosokat vártuk. Annak ellenére, hogy nagyon sokat gyakoroltunk, átbeszéltük a feladatokat, amikor ott tartottunk, hogy „jönnek a kicsik”, szerintem mindenki izgult, de a legjobb formáját hozta.
A kilencedikesek is nagyon ügyesek voltak, hiszen nekik ez volt az első projektjük. Kezdetnek nem volt kis feladat, de ennek ellenére ők is nagyon jól teljesítettek. Nekem külön tetszett, hogy a két osztály ilyen jól együtt tudott működni, és megtaláltuk a közös hangot. A rendezvény alatt mindenki segített egymásnak, így mi is a kilencedikeseknek. Tanácsokat adtunk nekik, hogy hogyan vezessék fel a feladatokat a kicsiknek. Számíthattak ránk, ha probléma adódott volna, de ilyenre nem került sor. Ők ezt a sok segítséget viszonozták, és mikor rajtunk volt a sor, kísérték a kicsiket és segítettek nekik a feladatokban.
Az biztos, hogy aznap nem unatkozott senki. Nekem nagyon tetszett, és egy pozitív visszajelzés volt a kicsik részéről, hogy mikor vége volt a vetélkedőnek, akkor odajöttek, hogy játszhatnak-e még az adott feladattal. Ekkor még nem tudták, hogy még nincs vége a napnak: hátra van még a lámpás felvonulás. Minden percét élvezték, amikor énekelve körbejártuk az iskolát. A rendezvény után szépen elpakoltunk, és mindenki egy jó élménnyel gazdagodva tért haza.
A program során rengeteg támogatást kaptunk pedagógusainktól. Külön szeretnénk megköszönni a rengeteg segítséget és a ránk szánt időt Gomány Melinda tanárnőnek, aki nélkül ez az egész projektnap nem sikerült volna.
Szöveg: Kerékgyártó Zoé
Fotók: Mazán László
Videó: Gólya Tamás
