Amíg nem indulhatott el honlapunk ebben a formában, addig is lelkesen dolgozott szerkesztőségünk. Ma épp a 30Y zenekar 25 éves fennállásáról beszélgetett Tóth-Dolenszky Ida koncert előtt Beck Zolival, de addig is fogadjátok nagy szeretettel Kövecses Sára 2023-as interjúját!
A zenekar énekes-gitárosával és basszusgitárosával készült interjúból fény derül az együttes érzelmi ügyeire, az alkotási folyamatokra, hogyan lehet több személyiséget elkülöníteni, szó esik legújabb lemezük belső történetéről, színpadi magányról, fesztiválokról, rajongókról, és kiderül, mit üzen a zenekar a feltörekvő zenészeknek.
-Sára: Bő két évtizede zenéltek együtt és ugye barátok is vagytok: ennyi idő alatt hogyan tudtátok összehangolni a magánéletet a zenéléssel?
-Zoli: Hát ugye volt rá időnk… Amikor találkoztunk, ahogy emlékszem Ádi éppen 19 elmúlt, és azóta együtt muzsikálunk. Gyakorlatilag 23 éve együtt zenélünk, ami azt jelenti, hogy játszottunk együtt több mint 2000 koncerten, felvettünk együtt kicsivel több, mint 10 lemezt, és írtunk több mint 200 dalt – az együttélése a zenekarnak az életünk adottsága is. Ezt pedig nagy alázattal és szeretettel fogadjuk el, ilyen tekintetben a a viszonyunk jóval mélyebb, mint egy barátság, tehát az alkotói viszonyokban nem engedhetjük meg azokat az empátiai gesztusokat, amiket a barátságokban meglehet.
-Sára: Most, hogy így említetted, hogy hány helyen volt már koncertetek, nyilvánosak a fesztiválszezonnak az időpontjai, fellépői… Van esetleg valami, amit kiemelkedően vártok?
-Zoli: A hazaiakat nagyon, ami már áprilisban elkezdődik: a Pen, Fishing on Orfű, Ördögkatlan hármasára fel lehet húzni az otthoni fesztiválok élményét, és minden koncertet várunk. Egy koncertnek mindig van izgalma – a művészetekről is szól. Nehezebb olyan fesztiválokra felkészülni hangulatban vagy fókuszálni, amik inkább futószalag fesztiválok.
-Sára: Melyik korosztály áll hozzátok a legközelebb, és ki az, akivel a legtöbb kapcsolatotok van?
-Zoli: Szerintem ilyen szerencsés helyzetben vagyunk, és az én élményem az, hogy tizenévesektől a hatvanasokig a 30Y koncerten sok ember van, és ez szerintem nagy élmény, önmagában egyfelől az nagyon ritka, hogy a társadalmunk úgy tagolódik, mintha generációsan le lennénk tagolódva a térben, hogy a tizenéveseknek ez a szórakozóhelye és a zenekara, a huszonéveseknek ez a szórakozóhelye és zenekara, a harmincasoknak ez a szórakozóhelye és zenekara és még sorolhatnám… És szerintem ez egy probléma, mert szerintem a társadalomnak nem így kellene működnie. Remélem, hogy a 30Y ilyen tekintetben is egy empatikus és integráló erő! Sokféle generáció és sokféle embert képes megszólítani, és ennek nem az a lényege, hogy ránk figyeljenek, hanem azt érzékelem, hogy azok az emberek, akik a 30Y felé fordulnak, azok az emberek egymás felé is fordulnak.
-Sára: Zoli, neked az életben többféle téren vannak tapasztalataid, ugyanis tanítasz, zenélsz, és még műsorvezetőként is láttalak. Mennyire nehéz ezt összehangolni?
-Zoli: Úgy képzelem, hogy mindannyian választottunk, mikor megcsináltuk a zenekart és a zenekarral elkezdtünk zenélni – tulajdonképpen teljesen bizonytalan volt ez is. Először csak te hiszel abban, hogy csinálod, hiszen mások nem ismerik, csak mi páran azt gondoljuk, hogy ez a világunk, rajtunk kívül mindenki azt gondolja, hogy ez egy bolondság, de te valahogy hiszel benne, és egyszer csak ez a hit érvényesül, és létrejön az emberek számára is a 30Y. Szóval nekünk addig a szívünkben-fejünkben volt, egész addig viszont mindenki azt gondolta, hogy ez nincs is, és eltöltöttük azt a pár évet azzal, hogy higgyenek benne. És mikor elértünk ide, 2006-2007 környékén, akkor mindegyikünknek volt egy választása, hogy végtére is, amit mi 30Y-nak nevezünk, abból hétköznapi módon is meglehet élni. És ennek leginkább az volt az oka, hogy az alkotói pozíciónk nem szolgáltatódhat ki a hétköznapi egzisztencia kérdéseinek. Önmagában, ha sok lábon állsz, sokféle világba gyalogolsz, akkor egyfelől sokkal stabilabban tudod képviselni az alkotói pozíciódat.
-Sára: Ide az egyetemhez visszakeveredve, a hallgatóinak mennyire nehéz elkülöníteni a tanárt és a rocksztárt a tanteremben is?
-Zoli: Egyfelől ez nem olyan nagy ügy, mert már megszokták, meg egy idő után világos lesz, hogy nem viszek be az előadásokra gitárt, és hogy nem lesz dal… Nyilván én nem szeretném, hogy ez nagyon elkülönüljön, mert én nem hiszek abban, hogy kettő vagy három életet élünk, vagy esetleg négyet, és azokat izoláltan elválasztjuk egymástól. Én nem tudok máshogy működni, hogy a 30Y egész identitását viszem magammal, ahogy Ádi is viszi magával mindenhova annak a felelősségével, reprezentációjával és a jelenlétével is. Hiszen nem tudom azt mondani, hogy „Kedves hallgatók, gyerekek, most én nem »az a Beck Zoli« vagyok, hanem most az a Beck Zoli, aki morózus, szigorú meg micsoda, közben a másik meg olyan…” Van persze, hogy tegeződünk, a példáimat a rock and roll térből ugyanúgy hozom egy filozófiai vagy bármi egyéb teoretikus kérdésre, mint az irodalom vagy a képzőművészet teréből. Butaság nem tudomást venni arról, amik vagyunk, egyszerűen csak a hangsúlyt kell átvenni, mert a funkciója más annak, amiért ott vagyunk abban a térben, amikor tanítunk.
-Sára: Mit üzennétek a feltörekvő zenészeknek? Mire figyeljenek oda a zenélés során, és mi az, amit érdemes hasznosítani a karrierjük felépítésében?
-Zoli: Szerintem az alapvető helyzet, hogy ne akarjatok sikeresek lenni, ne azon törjék a fejüket, hogy hogyan lesznek sikeresek, mert akkor elfelejtik azt, hogy ők kik, ha valami elképzeltnek akarnak megfelelni, amik ők éppen nem azok. Szóval essenek magukkal egybe: vagy sikeres lesz, vagy nem – tulajdonképpen mi is ezt csináltuk és örülünk, hogy ez történt. De biztos a siker kedvéért nem játszanék valami olyasmit, ami nem én vagyok. Inkább lennék sikertelen, de azt játszanám, ami vagyok, minthogy sikeres legyek, de hamis vagy hazug legyek a színpadon.
Interjú: Kövecses Sára
Fotók: Gál Eszter és Gólya Tamás
Az interjú a 2023. március 10-11-i egri Pálinkafesztivál során készült az Agria Parkban.
Fotók a Pálinkafesztiválról és a 2024. február 10-ai egri X lemezbemutató turnéról a Broadway Monkey-ból.
Elsőként a Honlap magazin publikálta ezt az interjút: https://holnapmagazin.hu/cikkek/92286/
