A textil a legnagyobb iparágazat világszinten. Maga a textil kifejezés egy gyűjtőnév, amely a szálasanyagokból vagy fonalakból készült anyagokat foglalja magában. Sok különböző anyag található meg a textilen belül, például pamut, farmer, filc, lenvászon és sok más.
Az alábbi interjúban Bulla Márta művésztanár útját ismerhetjük meg az iparág és a divat felé, valamint azt, hogyan válik a gyapjú művészeti alkotássá. A művész nemezelt ruháit a természet organikus formái és a kézi nemezelés technikája határozza meg.

Honnan jött az ötlet, hogy ruhákat tervezzen?
12 évesen kaptam egy elhivatást, hogy öltözéktervező lehessek. Ezért jelentkeztem művészeti szakközépiskolába, ahol grafikát tanultam direkt azért, hogy rajzi alapokat megtanulhassam hozzá. Akkor még csak három ilyen középiskola volt. Utána közművelésben kezdtem el dolgozni. Hosszú évek múlva lett lehetőségem, hogy az Iparművészeti Főiskolán, textil szakirányon, felnőttképzésben tanulhattam.
Milyen anyagokból készíti a ruhákat és miért pont azt az anyagot választotta?
A gyapjút választottam, méghozzá azért, mert mindig szerettem volna jó festő lenni. Viszont nem igazán ment a festészet, és itt szabadon megfesthetem a gyapjú szálait, és festői módon tudom létrehozni magát az anyagot. Ez a legnagyobb varázslat, hogy még csak az alapanyag van meg, amiből utána fonalat készítenek, amiből szövik az anyagokat, és én ezt még a fonal előtti állapotában használom fel a gyapjút, teljesen kreatívan és szabadon.
A gyapjú ruháknál selymet és gézt is használunk, hogy vékonyabb és hordhatóbb legyen az anyag. A legtöbb kollekció látványruha, amelyet kiállításokon és divatbemutatókon lehet bemutatni. A nemezelt gyapjú rétegek plasztikusak, festői színátmenetekkel és organikus formákkal készülnek.
Mikből inspirálódik a ruhái vagy kollekciói megalkotására?
Több inspirációs forrás van. A legtöbb művész a természetből indul ki, és nálam is így van. A fák, a kéregszerűség, az öltözék mint burok – ezek mind inspirálnak.
Hosszú évekig dolgoztam Kepes György festményei között, és van olyan kollekcióm is, amelyet ezek ihlettek. Volt olyan pályázat is, ahol népi építészeti elemekből indultam ki, tornácdíszekből és csipkeszerű mintákból.
A természethez való kötődés meghatározó a munkáiban, hiszen vallja, hogy az ember nem birtokosa, hanem része a természetnek.
Tervez a jövőben újabb ruhákat vagy kollekciót kiadni?
Igen, bár most darabszámra visszafogottabb vagyok. Jobban izgat a plasztika és a 3D forma, mivel a ruha is térbeli alkotás. A puha anyagból szoborszerű, transzparens formákat szeretnék létrehozni.
Most is dolgozom egy új anyagon, és a Textil Triennáléra tervezem, amely a textilművészet egyik fontos nemzetközi fóruma.
Mennyi időbe telik általában a ruha megvalósítása?
Ez több hétig tart. Ha napi 8–10 órás munkával számolunk, akkor két hét alatt elkészülhet egy ruha. Tanítás és egyéb elfoglaltságok mellett azonban nehéz haladni.
Egy teljes kollekció általában 2 évig készül, és 6–8 ruhából áll, nagyobb bemutatókhoz akár több darab is készülhet.
Kézzel készíti a ruhákat, vagy mást használ az elkészítésükhöz?
A nemezelés technikája nagyrészt kézimunka. A nedves gyapjúszálak gyúrás és simítás hatására egymásba kapaszkodnak, így jön létre a tartós textilanyag. Ez a hagyományos technika ma is fontos része a textilművészetnek.

Mikor volt legutoljára divatbemutatója?
Utoljára 2025 januárjában az Egri Kulturális és Művészeti Központban volt kiállításmegnyitó, ahol a Kepes György kollekciót zenés és táncos formában mutatták be nagy színpadon.